Próbálom kiheverni, de nem megyVan mikor lesem szarom, de van mikor ugyanúgy szenvedek.Próbálok felejteni, de nem lehet.Sokszor haragudtam rá. mert darabokra tőrt, de akkorsem bírok rá haragudni, mert méég belűlrőlszeretem.://rég volt máár hogy mi egyűtt voltunk., Dehiába volt réég, ha még mostsemfeledem..Annyira rossz látni, hogy nem engem szeret, és annyira rossz tudni hogy már nemkellek neki:/ Mikor látom vagy hallok felőle akkor majd megől az ideg.Tudom már semmi kőzőm hozzá de akkoris kell hogy tudjam mi van vele.:DRánézek és annyira elfognak az indulatok hogy az valami hihetetlen,Tudja jól hogy szeretem, szóval enél tőbbet már nem tehetek.://////Mitcsináljak kővessem, vagy őljem meg?Mert máárt ezkéneee.
Sokkal jobb lenne.:/:)Ha máár ugysem kellek neki, akkor meg mááséé meg ne legyen..:DTeljesenbelebetegedtemmáár.,dekomolyan....Hihetetlenhogyenyiremegbolodulokérte,mégmagamat sem értem.:)://HIába mondom hogy nem szeretem, mikor tudom hogy csak ő kell nekem.:D((: <3 :):$ :$$Talán ez lesz a véégzetem..Várok valamire amimáár számomra nem léééteziik:_/
Tőkre fur hogy nekűűnk mindig z kell ami egyszer a miénk volt.Akkor nem tudtuk megbecsűlni,most meg foggal kőrőmmel hrcolunk érte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése