2011. február 20., vasárnap

Elmentél, itthagytál., itthagytad karomba zúdúlva mindaszt mit érzek iráántad.


Most máár tudom, neked nem elég az hogy szeret valaki, neked tőbb kell annál.
Én pediig hittem hogy van remény, de mai napiig,. Lejátszódott mindeneggyes pillanat a fejembe mkor elmentél,és azt mondat nem szeretlek.. Miikor tehagytál ott, te voltál más lánnyal, akkor meg ki nem szeretett kit? Neméértem, de tudod mit nemis akarom.. Tudjuk mind a ketten hogy te mit akarsz, és kit. Hogy nem engem az biiztos, persze arra kellenék az 100%. Figyelj arra gyis találsz áás r......t. Nem kellek én hozzá. Én hűlye voltam akkora retardált, hogy hittem neked, baszki nem tudom méért. Mostmáár bánok minden eggyes percet mikor beléptél az életembe, tudod méért? Mert te tetted minden eggyes napomat pokolláá. Igen te a hitegetéseiddel, hogy méég lesz esély meg stb.. De ezééért csak mind n vagyok a hibás, mert ehez kettő ember kell. , éséniis belementem a játszmáádba.. Mikoor sejtettem hogy csak arra kellenéék. Most máár amit érzek iráántad nem szeretet hanem kimondhatatlan gyűlőlet.
Gyűlőllek, mert ismerlek.
Gyűlőllek mert jáártam veled. Gyűlőllek mert elhagytál. GYŰLŐLLEK AZÉÉRT mert te csináltál bellem nemnormálisembert, ki nap mint nap a gépre van tapadra és várja hogy mikor lépszfel. Dzégyellem máár de el kell mondanom, te teljes pórázon ráncigáltál, mint egy kutyáát.
De ennek vége ŐRŐKRE

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése